Szervezők

A Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalról

 9-75-4087-karpatmedencei-kozmuvelodesi-kerekasztal__logo

A határon túli magyar közösségek közművelődési tevékenységének mára kialakult intézményes háttere 2008 szeptemberében jött létre, s azóta a Kárpát-medencei magyarság közművelődési életének fontos fórumává vált. A Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalt a közös múlt és az egységesülésre törekvő jelen újragondolásának szándékával a felvidéki Csemadok Művelődési Intézete, az erdélyi EMKE – Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet hozta létre. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma szinte megalakulásával párhuzamosan partnerének tekintette a testületet, s támogatásával segítette, hogy ennek az új intézményhálózatnak a már kiemelt, és reményeink szerint hamarosan újak bevonásával kialakuló csomópontjai a közeljövőben olyan művelődéskutatásokat szervező, továbbá regionális kapcsolatrendszer működtetését és információs szolgáltatást végző intézményekké váljanak, amiben elsősorban a Nemzeti Művelődési Intézet (www.nmi.hu), valamint még néhány magyarországi szakmai intézmény és szervezet: a Balassi Intézet (www.bbi.hu), az Égtájak Iroda (www.egtajak.com), a Hagyományok Háza (www.hagyomanyokhaza.hu), A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (http://hungaricus.net/) közvetlen szakmai-módszertani segítségére számíthatnak. Ennek a sajátos intézményhálózatnak a célja a regionális sajátosságok megőrzése mellett a Kárpát-medencei magyar identitástudat erősítése a közművelődés eszközeivel; együttes közművelődési gondolkodásmód és közös cselekvés kialakítása képzésekben, művelődéskutatásban, jövőtervezésben, módszertani központok létrehozásában; a közös szakmai minimum megfogalmazása egy közös magyar információs hálózat kialakításával és működtetésével, továbbá naprakész információk szolgáltatásával nem feledkezve meg a multikulturális környezet lehetőségeinek hasznosításáról sem. A sajátos együttműködési forma tagjai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet, Kolozsvár Honlap:www.emke.ro Az ernyőszervezet intézete – a magyarházhálózat közvetítésével – elsősorban a szórványmagyarság közművelődési tevékenységét támogatja, és együttműködik a tömbben élő magyarság közművelődési intézményeivel, többek között a Kovászna és a Hargita megyei művelődési központokkal. Fő célja: a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése, kulturális intézmények létesítése, működtetése.

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)

 emke 130 ev vizszintes2

Az EMKE alakulása

  • 1885-ben alakult, Kolozsváron.
  • Létrehozói az erdélyi magyar polgárság és nemesség.
  • Alapvető céljai alakuláskor:
  • – a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése, főleg Erdély szórványmagyar közösségei körében;
  • – kulturális intézmények létesítése, főleg szórványban: kisdedóvók, népiskolák, könyvtárak, kórusok, stb. alapítása, alfabetizáló tanfolyamok megszervezése, a magyar nyelv terjesztése;
  • – a magyar közösségek gazdasági felemelkedésének a segítése.

Az EMKE korszakai

  • 1885–1910: az EMKE felemelkedése, gazdasági megerősödése; Algyógyon (Hunyad Vármegye), Kun Kocsárd tiszteletbeli elnöke birtokán létrehozza a Székely Földműves Iskoláját;
  • 1911–1918: a gazdasági erősödés stagnálása; tevékenysége főleg a vagyonkezelés; a vezetőségen belül villongások alakulnak ki, de a földműves iskola virágzik;
  • 1918–1920: az Erdélyben bekövetkezett hatalomváltással az EMKE szinte teljes kifosztása, vagyonából történő kiforgatása;
  • 1921–1940: működésének ellehetetlenítése, az új román hatalom újabb és újabb alapszabály-módosítást kér, Sándor József elnök parlamenti munkájának köszönhetően az intézményt nem szüntetik meg, harc a kisebbségi jogokért;
  • 1941–1944: a Bécsi-döntés után Észak-Erdélyben működik az EMKE, visszafogottan, az írók falujárási kulturális tevékenységében vesz részt és ezt szervezi a magyar kultusztárcától kapott, a kor színvonalán modern audiovizuális eszközökkel felszerelt, a könyvkölcsönzéshez könyvtárral is ellátott, „ambuláns” kultúr-busszal, a „meseautóval”;
  • 1945–1947: a Magyar Népi Szövetség kulturális szakbizottságaként működik;
  • 1947: a népi demokrácia, az új kommunista hatalom megszünteti, az EMKÉ-t mint polgári értékeket képviselő intézményt;
  • 1948–1990: az EMKE nem működik;
  • 1991: az RMDSZ segítségével újraalakul Brassóban, a kulturális autonómiát első perctől a zászlajára tűzve, a korszerű minőségi kultúraművelés letéteményeseként, a modernizáció ösztönzőjeként, az 1885-ös célkitűzések alapelveit is megtartva;
  • 1992: a szervezeti élet kiépítése, szakmai kollégiumok létrehozása;
  • 1993: az RMDSZ új önkormányzati struktúrájában az érdekvédő szövetségProgramjaMűvelődésfejezetének az EMKE lesz  az operatív végrehajtója; ennek eredményei közül:
  • – magyarház-láncolat létrehozása a szórványban a magyar állam (Illyés Alapítvány) támogatásával, valamint reprezentatív adományokból, hagyatékokból (pl. Szabédi Emlékház, Györkös Mányi Albert Emlékház);
  • – az EMKE szakmai kollégiumait önálló országos szakmai civil szervezetekké alakítja át, hozzájárulva a romániai magyar kulturális élet intézményesüléséhez (Románia Magyar Dalosszövetség, Romániai Magyar Könyves Céh, Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, Romániai Magyar Népművészek Szövetsége, Romániai Magyar Zenetársaság stb.).
  • 2001: az EMKE leválik az RMDSZ-ről, önálló ernyőszervezetként tevékenykedik tovább;
  • 2004-től ernyőszervezetté, művelődési civil szervezetek szövetségévé válik.

Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Beregszász

Az intézet – a Kárpát-medencében működő más ilyen jellegű intézményekhez hasonlóan – a nemzeti hagyományok ápolása és megőrzése mellett a magyar kultúra, a szellemi élet szervezését tekinti fő feladatának.

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva

Az intézet a Szlovéniában élő magyar közösség közszolgálati szakintézménye. Feladatkörébe tartozik a műkedvelő csoportok szakmai segítése, a muravidéki magyar irodalmi élet felkarolása és szervezése, a Szlovéniában megvalósuló magyar könyvkiadás jelentős részének vállalása, különböző rendezvények szervezése nemzeti évfordulók és egyéb események alkalmából stb. A tevékenység fontos részét képezi a magyar nyelv ápolásának és terjesztésének minden formája.

Szlovákiai Magyar Közművelődési és Társadalmi Szövetség – Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Az intézet célja a szlovákiai magyarság kultúrájának széles körű felkarolása, közvetítése, szakmai segítése; valamint a nemzeti tudatának megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka vállalása.

Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta

Célja a vajdasági közgyűjteményi, közművelődési és tudományos élet minden olyan területen, ahol nincs esély kizárólag magyar érdekeltségű intézmények létrehozására a kulturális és a tudományos tevékenységek koordinálása, irányítása; egy, az egész régióra kiterjedő közművelődési tanácsadás és szolgáltatásrendszer működtetése; továbbá a Kárpát-medence többi, hasonló intézményével együtt egy egységes, egymás erejére és tudására épülő szellemi élet kialakításának, virtuális átjárhatóságának és hasznosságának a segítése.